Temporada 1 Capítulo 6

-Jaj köszi, köszi, köszi!-öleltem még mindig.

-Örülök hogy örülsz, de azért ne fojts meg!-mondta nevetve, mire elengedtem. És én is elnevettem magam. Ez után felmentünk a szobámba és elkezdtünk beszélgetni. Nem sokkal később hallottunk egy nagy ajtó csapódást, ezért azt feltételezem hogy anya hazaért és ideges! Jaj nem akarom hogy egyedül legyek vele itthon!
-MARTINA ALEJANDRO STOESSEL MUZLERA! Gyere le! Most!-én nyeltem egy nagyot majd elindultam az ajtó felé, ránéztem Jorge-ra hogy jöjjön velem. Bólintott, majd felállt és mellém lépett.
-Jorge, léci maradj itt fent egy picit!
-Oké, de ha gond van megyek le hozzád!-mondta mire elmosolyodtam.
-Szia anya!-mondtam és nyeltem egy nagyon-nagyot.
-Na végre már! Már fél perce itt kéne lenned!-mondta mérgesen.
-Értem anyu...
-Miért nem csodálkozom hogy apád itt hagyott?!-kérdezte, majd megakart verni, de hátra léptem egyet.-Most pedig menny fel és hívd fel Peter-t, mert járnotok kell egymással!-jelentette ki rezzenéstelen arccal.
-Mi? Anya én nem leszek együtt Peter-rel! Utálom! Egy görény, semmi más!-mondtam hangosabban a kelleténél. Majd éreztem egy csattanást az arcomon, de ez most erősebb volt a többinél. Ez...ez tényleg nagyon fájt... Erre megjelent Jorge is mellettem.
-Bántja a saját lányát? Hát nem hinném hogy ezt lehetne!
-Ó szia Jorge! Nagyon jól nézel ki! Voltál mostanában edzeni? Csak mert nagyon nagy az izmod!-mondta kedvesen.... Kedvesen??? Na jó ez már tényleg nem normális nap...

-Próbálja meg mégegyszer és feljelentem!-mondta döhösen és szemei szinte szikrákat szórnak... Oké ez már még annyira sem normális!! Na jó, higgadjunk le. Mélylevegő be-ki be-ki. Huhh okémár sokkal jobb. De most komolyan! any meg a kedvesség? Pfhu, az két külömböző világ. Na de most tényleg! Jaj kezdek megbolondulni. Erre megszólalt anya rikácsoló hangja.

-De Jorge! Én nem is szoktam megverni az én kis angyalom!-mondta csábosan? (van ilyen szó egyálltalán?)

-Ahha látom! Na gyere Tini!-mondta Yoyi és elindultunk az emeletre. Mondta hogy üljek le amit meg is tettem, ő közben elkezdett pakolászni egy sport táskába.

-Jorge?

-Mond Picúr!-mondta fel sem pillantva.

-Miért pakolászol?-kérdeztem.

-Figyelj Tini! Nem hagyhatom hogy itt maradj anyukáddal! Nem akarom hogy bármi bajod legyen!-mondta én meg erre szorosan hozzábújtam.

-Köszönöm!-suttogtam.

-Mit?-kérdezte mosolyogva.

-Hogy vagy nekem! Hogy megvédesz! Meg nem hagysz cserben és hogy nem hagysz magamra!-mondtam könnyektől csillogó szemekkel,erre ő magához húzott és lágy csókot hintett ajkaimra.

-Na de gyere! Menjűnk!-nyomott puszit a homlokomra, majd elindultunk valahová, ami nekem relytéj. Nem sokkal később megérkeztünk Jorge házhoz. 

-Na gyere Törpe! Rendezzük be neked a vendég szobát!-mondta majd felmentűnk és kipakoltunk. Úgy egy óra múlva elmentem fürdeni.

Fürdőben

Megint megszólalt a a valaki! Pontosabban nem valaki hanem az APÁM szelleme.

Mercedes Lambre feliz cumpleaños!

Mercedes Lambre feliz cumpleaños! Te amo!

Videó

Hali!
Mint látjátok nem résszel jöttem! Egy kicsit unatkoztam és ezt szerkeztettem, remélem tetszik véleményeket komiban várom.

Temporada 1 Capítulo 5

Na de most komolyan ki nem tartana annak egy embert, aki beszél a... a... Konkrétan a semmihez! Na jó most már biztos egy őrült vagyok,bár eddig is az voltam.

-Ne hitetlenkedj Martina!-mondta mérgesen.

-Hát úgy elég nehéz ha nem is tudom hogy ki vagy!-kiáltottam el magam.

-Na, de most komolyan nem tudod hogy ki vagyok?-kérdezte, mire én megráztam a fejem.-Én vagyok az APÁD!-ez lehetetlen szerintetek is? Remélem csak álmodtam ezt az egészet.

-Az meg még is hogy lehetséges?-kérdeztem.

-Jaj, Martina olyan vagy mint kicsinek! Én csak a szelleme vagyok, és mindig melletted voltam csak most volt elég merszem ahhoz hogy megszólaljak!-mondta nevetve. Szerintem ebben semmi sem vicces.-Ja, és a gondolataidat is hallom!-tette hozzá.

-Oké, de akkor most hagyj mert mennem kell a Stúdióba.-mondtam majd elmentem. Miközben sétáltam a Stúdió fele nekimentem valakinek. Na ki volt az? Hát persze hogy Peter Lanzani volt az, amint meglátott egy undorító vigyor terült az arcán.
-Te meg mit keresel itt?-kérdeztem idegesen.
-Hát ki mást ha nem életem szerelmét, Baby.
-Hát keresd tovább mert én nem vagyok a csajod, még barátok se vagyunk!
-Jaj, ne légy már betoji! Tudom még mindig engem szeretsz!-mondta mire én elakartam menni, de megragadta a kezem és visszarántott. Elkezdtem ráncigálni a karom nem sok sikerrel mert egyre erősebben szorított. Még mindig próbáltam kiszabadulni, és erre megütött. Olyan erősen hogy el is estem, mert addigra elengedett. Már majdnem sikerült kiáltanom, de befogta a szám. Hála az égnek ekkor jött Jorge. Nagy szerencse nem? Na de mindegy, megverte aztán felsegített a földről mert még mindig ott voltam. A lábam iszonyatosan fájt de nem tudom miért. Peter megindult felénk, Jorge pedig maga mögé húzott. Majd Jorge szépen mondva elküldte melegebb tájra.
-Jól vagy Tini?-kérdezte aggódva.
-Nem akarok ma be menni a Stúdióba! És haza se akarok menni!-nyafogtam majd leültem a földre.
-Jó hát akkor gyere el hozzám!-vetette fel az ötletét. Erre én bólintottam, majd elindultunk. Én mind végig Jorge-hoz bújtam, mert nagyin féltem. De persze ezt észre is vette rajtam.
-Mitől félsz Tini?-kérdezte kedvesen.
-Peter-től...
-De miért?
-Mert amikor vele voltam mindig megütött és még ma is...
-Akkor azért voltál a földön?-kérdezte, mire én bólintottam. Ekkor még jobban magához ölelt és belepuszilt a hajamba.
Amitől egy kicsit megnyugodtam. Nem sokkal később oda is értünk Jorge lakására.
-Nagyon szép a lakásod Jorge!-mondtam mosolyogva.
-Örülök hogy tetszik!-mondta Yoyi is mosolyogva.-Gyere körbevezetlek!-mondta, majd kinyitotta az ajtót. Mint mondtam kívül gyönyörű és ez bent sem volt másképp. Jaj annyira szeretem Jorge-t hogy azt ki sem lehet fejezni.
-Tini egyébként mit akar tőled Peter?-kérdezte.
-Nem tudom...-mondtam lehajtott fejjel.
-Hát az kár rá kéne jönni mert folyton rád fog szállni és én nem szeretném ha bármi bajod esne hisz még csak 13 éves vagy!-mondta és jó szorosan magához ölelt.
-Mondtam már hogy nagyon szeretlek?-kérdeztem.
-Igen, de mondhatnád többször is.-mondta nevetve az én bolondzsákom. Most komolyan ezt a becenevet találtam ki?! Hát úgy látszik igen... De bolond vagyok! :D
-Min gondolkodsz?-kérdezte Yoyi.
-Semmin csak elbambultam...-mondtam mosolyogva.
-Akkor jó!-mondta majd megcsikizett. Majd felmentünk és horror filmet néztünk... (sz.m. most nem jut eszembe egy cím se). Már kezdet későre járni ezért Jorge hazakísért.

Otthon

Amint beléptünk a lakásba, azt hittem kapok egy óriási fejmosást, de nem... A házban eluralkodott a csend és ez nagyon furcsa volt, és még egy furcsa dolog anya nem volt itthon.
-Hol van anyukád?-kérdezte Jorge.
-Nem tudom... Itt maradsz ameddig haza nem jön?-kérdeztem azzal a "Léci maradj, mert félek egyedül itthon" arcommal. Mire bólintott, én meg szó szerint a nyakába ugrottam.

Cuntinuará...

Folytatása következik...

Egy kis változás

Hali!
Mint látjátok lesze gy kis változás, ne ilyegyjetek meg, mert a történet folytatódi,, csak a szereplők korát változtattam meg.

Új blog

Mint látjátok nem részel jöttem. Ez a blogom nem Jortini-s, hanem Wolfblood-ról szól és szeretném bekukantnátok ide is.
http://wolfblood11.blogspot.hu/

kérdés/kérés

Hola!
Ki tudna csinálni nekem egy Trailer-t és Jortini-is fejlécet csinálni?