Temporada 1 Capítulo 4 (Jortini él?!)

Most komolyan eltudjátok hinni?! Hát én nem igazán... Miután vége lett a csóknak le is mentünk a színpadról!
-Na ez meg mi volt?!-kérdezték a srácok egyszerre. Na mit tippeltek tudtam válaszolni? Nem... Csak ezt anyu meg ne tudja...
-Akkor, Jortini él?-kérdezte Alba mosolyogva.
-Mi az a Jortini?-kérdeztem értetlenkedve.
-Jorge és a te neved keveréke!-mondta Lodo.
-Na Jorge, haver válaszolj!-nevetett Rugge.
-Na Tini akarsz a barátnőm lenni?-kérdezte boci szemekkel nézve rám.
-Igen szeretnék!-mondtam mosolyogva, erre az volt a válasza hogy megpörgetett. Miután elengedett Lodo ugrott a nyakamba.

Utána sorra megöleltek minket a srácok, de Pablo nem aminek nagyon örültem. Azok után amiket tett örülök hogy nincs a közelemben. Amúgy is Jorge tetszett már az első perctől, de még leírni se mertem. Remélem vele nem az lesz mint Peter mellett. Na tudjátok hogy értem... Nincs kedvem bonyolítani a magyarázatot, ami így is elég bonyolult. Gondolatmenetem a telefonom pittyegése zavarta meg, jelezve hogy üzenetet kaptam. Megnéztem és anya írta, ez állt benne.
Kislányom!
Hol a francba vagy?? Ha nem jössz haza most azonnal akkor soha többet ki nem teheted a lábad ebből a rohadt lakásból, ja és még minden cuccod elveszem és eltöröm!!!

Ahogy olvastam leszűrtem belőle hogy mérges ezért gyorsan átöltöztem és megkerestem Jorge-t amikor megláttam odamentem hozzá.
-Szia Jorge!-köszöntem a nekem háttal álló pasimnak. Mire megpördült amin nevetnem kellett.
-Szia Tini!-mondta mosolyogva.
-Haza kísérsz?-kérdeztem boci szemekkel.
-Persze, de hogy hogy ilyen hamar hazamész?-kérdezte.
-Anya írt...-sóhajtottam és megmutattam neki. Leesett állal olvasta el. Majd elindultunk hozzám.

Otthon 

Amikor beléptünk anya ideges arcát pillantottam meg.
-Hol voltál?-kiabált.
-A koncerten...-mondtam alig hallhatóan.
-Milyen koncerten?-kiabált még mindig.
-A Stúdiós koncerten...
-Á, szia Jorge észre se vettelek!-mosolygott.
-Üdv. Nekem mennem kell Tini holnap talizunk!-mondta és megpuszilta az arcom.

-Szia, akkor holnap!-kiáltottam utána.
-Indíts felfelé a szobádba!-kiabált mérgesen. Erre én nem válaszoltam csak tettem amit kért. Amikor beértem a szobámba becsaptam magam után az ajtót és elkezdtem a holnapi szettem keresését. Amint ezzel készen lettem kerestem egy pizsamát és egy törölközőt. Elmentem tusolni, amint ezzel is végeztem rendet raktam a szobámban és lefeküdtem aludni mert már későre járt és holnap nem akarok kómás lenni egész nap...

Pablo Espinosa

Amikor Tini azt mondta hogy akar a barátnője lenni, bennem azon nyomban felment az ütő, de nem lepleződhetek le Lodo előtt. Ezért az, az ötletem támadt, hogy megfogom keseríteni Martina életét. Egy kicsit kutatok az életében ahogy a Jorge-ében is és ezzel tönkre teszem Tini-t... És akkor Lodo is megtudja az igazat?? Nem érdekel! Nem is szerettem, azért vagyok vele mert így könnyebb becsajozni a háta mögött, Eddig minden csajjal jártam akik újak voltak, de ezt a csajt nem lehetett megszerezni. Van valami benne az egyszer biztos... De nem örülök neki, miért örüljek ha nem velem van?! Hát a nagy büdös semminek! Tőlem aztán megtudhatja az egész világ hogy Lodo-t csak kihasználtam, mert egy cseppet sem érdekel... Felfogtátok?! Vagy rágjam a szátokba? Hát nem fogom elhihetitek! Basszus 00:00 óra van. Mennem kell aludni pedig nem akarok, de hív a kötelesség.

Másnap                              Martina Stossel

Reggel 06:00-kor keltem ami eléggé korán van mert 08:00-ra kell beérni... Bolond vagyok... Később hét óra tájt megint megláttam azt a valamit amit mindig láttam kiskoromban. Nem kell mondani nagyon megijedtem-
-Emlékszel rám Martina?
-Nem, és ki vagy te?-kérdeztem rémülten.
-Az lehetetlen, minden nap itt vagyok!-csatatant fel, amitől még jobban megijedtem.
-Biztos...-mondtam felhúzott szemöldökkel. Na jó, most komolyan bolondnak fogtok tartani ezek után... Még jobban...

Cuntinuará...

Folytatása következik...